Kedves Csillag és Angyal!

Nézzétek el, kérlek a beszámolóm késését, de elfoglaltságaim miatt nem tudtam hamarabb küldeni. Előtte még annyit, hogy nagyon örülök, hogy létezik ilyen oldal, mint a sziget, mert spirituális szempontból jelentős állomás és egyáltalán nagyon hasznos mindenki számára.

Szóval a várva várt beszámoló:

2005. május 21. Szeged. Miután megkaptam mesteremtől, Ács Attilától a REIKI egyes tananyagot, következett úgy 2-3 óra magasságában a beavatás. Nagyon izgultam, mert még soha nem éltem át ilyet, és már a szoba a kezdetektől magas rezgésen vibrált. A mesterem meg is jegyezte, hogy ez a beavatás más, mint a többi. Arca sugárzó és olyan angyali volt. Ez az a nap, mikor a spirituális fejlődésemben egy óriási lépést tettem. Felrajzolta a megfelelő szimbólumot a homlokomra, a kezemre, és olyat mondott, amit másnak még soha: „Istenem, add, hogy ezek a kezek gyógyítsanak!” A fülemben cseng az óta is, ahányszor csak hálát adva az égnek rágondolok. Érzem a tömjén és az olaj illatát, érzem a szoba egyre erősödő vibrációját. Utána a vállamra tette a kezét és átáramlott a REIKI energia, hogy behangolja a csakráim. Akkor kezdődött a látomásom. Ehhez a levélhez mellékelt gyors rajzomon látható kép jelent meg a következő sorrendben és módon:

Egy fehér gömb, aminek az udvara kék fényben izzott és egyre szélesebb lett, a széle felé egyre fakóbb. Majd ami a legegyértelműbb és leglátványosabb, egy fehér oszlop a „látóhatár” legaljából egészen a kék kör aljáig magasodott, majd zöld udvara lett a fentihez hasonlóan de a formája emberivé kezdett válni. És amint az energia elért egy kritikus szakaszt, hirtelen oldalról kicsapott két „valami” amire gyorsan rájöttem, hogy szárnyak. Majd kinyújtotta a kezét és a kék kör mellett 3 sárga folt jelent meg. A reiki csak áramlott és eltöltötte az összes testem, ami csak létezik. Majd csillapodni kezdett. Eltűntek a sárga foltok, de a kék kör és a zöld „alak” nem. Halványodni kezdek, míg végül a homályba vesztek. Határtalan öröm lett úrrá rajtam, és ahogy egy ilyen beavatás után lenni szokott, erős sírás inger is társult mellé. Ugyan magamba tudtam tartani, de a „sokk” még tartott. Én hiszem, hogy akkor a mesterem kezét és egész lényét az angyalok irányították, és hogy a zöld alak Rafael, a kék Gábriel és a sárga Uriel arkangyal volt. Alakjuk és méretük utalva arra, hogy Legnagyobb részt gyógyítással kell foglalkoznom, Másodrészt tanítanom, és harmadrészt spirituális útmutatóként is jelölt vagyok. Talán azért kerültem pont Ács Attilához, mert ő volt Angyal II tanfolyamon, így, és sok más ok miatt is, amiről nem feltétlenül kell tudnom, rajta keresztül tudtam megkapni azt a beavatást, amire szükségem volt. Mert hiszem, hogy az univerzum egyik sarkában sem valósulhatott volna meg, ami akkor, egyszer és utoljára megvalósult.

Azóta teljes szívemmel elkötelezettje vagyok az angyaloknak, mert egyértelmű jelét adták létezésüknek, és annak, hogy feladatom van. Feladatom, hogy fényt hozzak az embereknek, mint sok más társam, szerte a világban, és velük együtt előkészítsem a földet egy új kor, isten dicsősége számára. Kívánom mind azoknak, aki e sorokat elolvasták, hogy nyissák meg szívüket az angyalok felé, és onnantól kezdve bármilyen helyzet, kor vagy gond adódjék, lesz segítség a bajban. Mert ők léteznek, és köztünk vannak, mert értük élnek!

2005. november 10.                                                                              Servánszki László

Csongrád